Rothadás megelőzése termésszabályozással

A minőségi szőlőtermesztésben fontos célkitűzés a fürtök egészségi állapotának megőrzése. A szőlőtermés egészsége szempontjából fontos szerepe van a fürtszerkezetnek. A tömött fürtök bogyói egymást nyomják, ezeknél nagyobb a rothadás veszélye. Nemcsak a megfelelő növényvédelem, hanem a termesztéstechnológia más műveleteinek, így a termésszabályzásnak a céltudatos végrehajtása is hozzájárulhat ahhoz, hogy egészséges szőlőtermést szüretelhessünk, s egyúttal a termés minőségét javítsuk. Összességében a minőségi szőlőtermesztés feltételeinek jobbáttételével, a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható következtetések és módszerek kidolgozására kerülne sor.

A kísérletek során alkalmazni kívánt fitotechnikai munkák részben az általános- (lelevelezés), részben pedig a különleges zöldmunkák (fürtfelezés, fürttépés, fürtritkítás) körébe sorolhatók. Az általánosan végzendő zöldmunkák a tőke vegetatív tevékenységére, míg a különlegesek a generatív tevékenységére irányulnak (Csepregi, 1982).

Az általános zöldmunkák közé tartozó lelevelezés Magyarországon hagyományos termesztéstechnológiai mozzanat volt a Móri borvidéken, ahol virágzás előtt a fürtök alatti leveleket (többnyire hármat) lecsípték. A korai lelevelezést a molykárok csökkentése miatt végezték el, de nem hagyható figyelmen kívül a virágzáskori jobb fény- és hőellátása a fürtöknek (Csepregi, 1982). Ugyanakkor a virágzás kezdetén végzett lelevelezés (ES 61 - 69) fokozza az elrúgás mértékét, mivel szénhidrát ínséget váltunk ki. A szénhidrátok virágfürtökbe, illetőleg a hajtáscsúcsba való áramlását zöldmunkával hatékonyan tudjuk szabályozni. Ezáltal csökkentjük a kötődés mértékét, így lazább fürtszerkezetet kapunk. A levélritkítás egyúttal a lombozat és a fürtök kedvezőbb légcseréjét, gyorsabb felszáradását is biztosítja. A lelevelezés során az 1-4. szárcsomó leveleit távolítják el. Korai lelevelezéssel a hozam kb. 20 - 30 %-al mérsékelhető, s a minőség is javítható. Egy amerikai kísérletben 59 - 65 %-al sikerült mérsékelni a rothadás mértékét. A mustfok emelkedés a kisebb hozammal, illetve a nagyobb invertáz aktivitással magyarázható (Hed - Travis, 2000, 2002).

A különleges zöldmunkák közé tartozó fürtfelezés, amely a fürtritkítás alternatívája lehet, nem bevett módszer a borszőlőtermesztésben. A fürtök eltérő mértékű csonkítása (a fürt csúcsi részének 1/3-1/4-ed része) jól ismert a csemegeszőlő-termesztésben, ahol a tetszetősebb, nagyobb bogyókat tartalmazó, laza fürtök képviselik az értéket.

Napjainkban ígéretes kísérletek folynak e témakörben borszőlőfajtákkal kapcsolatban. A tömött fürtű fajtáknál, klónoknál a fürtfelezés előnyösebb termésszabályzási lehetőségnek tűnik, mit a fürtritkítás. Hajtásonként egy fürt meghagyásával a termés tömött szerkezetűvé válhat, s ez fokozhatja a rothadás veszélyét, ez általában nem figyelhető meg a fürtök felezésével.

Lényeges a felezés időpontja. Érdemes a fürtzáródást megelőzően, illetve a zsendülés előtt kb. két héttel elvégezni a munkát. A felezést követően a felezési pont feletti bogyók lejjebb kerülnek, így a megmaradt fürtrész lazább lesz. Ez mérsékelheti a botrítisz fertőzést, ugyanis a bogyók nem nyomják egymást, s jobban éri őket a nap. Pinot fajtákkal Dél-Tirolban 50-80 %-al sikerült így csökkenteni a szürkerothadás mértékét (Hafner, 2003). A gyakorlatban többnyire csak a nagy, tömött fürtöket felezik.

A fürtfelezés közvetlen virágzás előtt is elvégezhető. Ekkor a művelet kézzel, metszőolló használat nélkül is végrehajtható. Ezt a módszert javasolják nagy, hosszú kocsányzatú fajtáknál (pl. Kékfrankos, Merlot). A felezés egyúttal hatékonyan mérsékli a kocsánybénulást is (Petgen, 2005).

A fürtritkítás elvégzésének okaiként az alábbiakat szokták érvként felhozni:

  • jobb minőséget akarunk elérni;
  • gazdasági túltermelés és élettani túlterhelés kikerülése (Kozma, 2001).

Teljesen új keletű fitotechnikai eljárás a fürttépés. A fürttépés szintén a termésszabályozás egyik lehetséges változata. Fürttépés során a bogyók egy részét - legkésőbb azok zöldborsó nagyságú állapotának eléréséig (ES 73) letépjük. Természetesen csak abban az esetben remélhetjük a botrítisz veszélyének csökkenését, ha nem sérülnek meg a bogyók. A fürttépés a hagyományos fürtritkítással szemben rövidebb idő alatt elvégezhető. A módszer eredményeként nemcsak a szürkerothadás, hanem a kocsánybénulás kockázata is csökken s várhatóan nő a mustfok értéke.

Módszerek

  • Levélritkítás: a virágfürtök körüli 3-4 levél leszedése (fürt alatt mindnek, fürt fölött egynek a leszedése) a virágzás kezdetén.
  • Fürtfelezés: sörétnagyságú bogyóállapotnál metszőollóval a fürt alsó felének a levágása.
  • Fürtritkítás: sörétnagyságú bogyóállapotnál termőhajtásonként csak egy fürt meghagyása.
  • Fürttépés: sörétnagyságú bogyóállapotnál kézzel történő fürtcsonkítás.

A kísérlet helyszíne: Eger
Vizsgált fajták: Leányka, Portugieser (Kékoportó), Kékfrankos

A kezelések négy ismétlésben, ismétlésenként tíz tőkével randomizálva lennének a beállítva.

Vizsgált paraméterek

Érésmenet vizsgálat (4-5 időpontban) - szüreti paraméterek: refrakció %, oBrix, titrálható savtartalom, pH, NH4+, glükóz-fruktóz arány, összes polifenoltartalom, antocianin tartalom, tannin index (HCL index), zselatin index, almasavtartalom, rothadási %, teljes aminósavtartalom.

Egyéb mérések, felvételezések: fürtszám, fürtátlagtömeg, 50 bogyótömeg, magszínváltozás, vesszőtömeg, vesszőérési paraméterek (átmérő, ízközhossz, fa-bél arány, beérett vessző hossza).

Várható eredmények

A termésszabályozással történő minőségjavítás előreláthatóan csökkenti a szürkerothadás kialakulását rothadásra fogékony szőlőfajtáknál és a megváltozott fürtforma, -szerkezet a termés mennyiségére és minőségére is befolyást kell, hogy gyakoroljon. A látszólagos terméskorlátozások (fürtfelezés, fürttépés), hogy milyen mértékű termésmennyiség csökkenést, ha egyáltalán csökkenést váltanak ki, a kísérletek megválaszolják. A szőlőtermés minősége szempontjából a cukortartalom és az épség (rothadásmentesség) a két legfontosabb tulajdonság, amely a szőlőátvételkor döntő szerephez jut. A vizsgálatok lehetővé teszik, hogy választ kapjunk arra, a rothadás csökkentésére milyen termésszabályozás alkalmazása a legmegfelelőbb, s ezeknek a termésszabályozási beavatkozásoknak milyen hatásuk lesz a szőlő beltartalmi értékeire.

magyar