A szőlőtalajok tömörödöttségének megállapítása; a tömörödés megelőzésének lehetőségei

Ültetvényeinkben a munkák egyre nagyobb részét gépekkel végezzük. A sorközöket rendszeresen bejáró nehéz erő- és munkagépek a talajt tömörítik. Az "érintett" talajok szakszerű beavatkozással eredményesen lazíthatók, érdemesebb azonban a károkat megelőzni, vagy legalábbis mérsékelni, mint utólag helyrehozni.

A tömörödés kialakulása és hatásai

Tömörödés akkor jön létre, amikor a talajt terhelhetőségénél nagyobb teher éri. Kialakulását többek közt a talaj típusa, a talajművelés módja és a bejárás gyakorisága határozza meg. Az agyagos talajok tömörödésre hajlamosak. A rendszeres, egyoldalú mechanikai művelés következtében csökken a talaj humusztartalma. A humusz a talaj szerkeze szempontjából fontos kötőanyag, lebomlásával a talajrögök könnyen széteshetnek. A széteső talajszemcsék a csapadékvízzel mélyebb rétegekbe lemosódva az altalaj tömörödését idézhetik elő.

A szőlőművelő gépek az ültetvényben mindig azonos nyomvonalon haladnak. Évente akár 20 alkalommal is végigmehetnek a sorközökben. Nyomukban - különösen a felső 20 cm-es rétegben - jelentősen romlik a talaj szellőzöttsége. A rendszeres gépi művelés idővel egyre mélyebbre hatoló tömörödöttséget vált ki, s minél mélyebben tömörödött a talaj, annál nehezebb a későbbiekben kezelni. A rendszeres bejárás hatására mély nyomok maradnak hátra. Az esővíz ezekben a sávokban alig képes beszivárogni, ezért lefolyik, magával ragadva a talajszemcséket is.

A nedves állapotú talaj különösen érzékeny a tömörödésre. Ebben az állapotban a bejárás, illetve a művelés súlyos, mélyebb talajrétegekben is kimutatható károkat okozhat. A legtöbb gondot a szorosan időhöz kötött növényvédelem és a szüret végrehajtása okozza. A munkavégzés idejét ráadásul gyakran nem a termesztők, hanem a gépeket irányító vállalkozók határozzák meg, akik nem a talajkímélő megmunkálást tekintik elsődleges szempontnak. A szerkezetromlás kockázata egyébként nagyobb a viszonylag keskeny sortávolságú szőlőkben, ahol a gépek a tőkékhez közel haladnak el.

A költségek csökkentésére való törekvés a szőlőtermesztést is áthatja. A termés betakarítása szüretelőgéppel a kézi szedésnél gazdaságosabban végezhető. A nehéz gépek munkája azonban a szó szoros értelmében nem marad nyomtalan, hiszen az önjáró szüretelőgépek tömege elérheti a10 tonnát is.

Tömörödésre kifejezetten érzékenyek a frissen művelt talajok. A labilis feltalaj rendszeres lazítást igényel. A frissen forgatott telepítések talaja nem kellőképpen ülepedett, szerkezete még nem stabil, ezért terhelhetősége is kicsi. A természetes visszatömörödés előtti igénybevétel a talaj szerkezetében komoly károkat okozhat.

A tömörödött talaj kisebb hézagtérfogattal rendelkezik, ezért rossz a levegőzöttsége, vízáteresztő és a vízbefogadó képessége. Mindez gátolja a gyökerek fejlődését és az aktív talajéletet is. Tömörödött talajon, lebomlatlan szerves anyag jelenlétében leállhat a gyökérnövekedés, s könnyen kialakulhat klorózis. A megváltozott feltételek mellett ugyanis különböző fakultatív anaerob mikroorganizmusok, gombák szaporodhatnak el, melyek a szerves anyagból etilént termelnek. Az etilénképződés az oxigént tartalmazó határfelületek mentén történik. A felszabaduló etilén gátolja a gyökerek fejlődését, a gyökérszőrök kialakulását. A szőlő ezért nem képes a vas felvételére, mert ez csak az újonnan létrejövő gyökérszőrökön keresztül mehetne végbe. A klorotikus tünetek megjelenésének valószínűsége a talaj víztartalmának emelkedésével nő.

A tömörödött talajt a szőlő gyökerei nem képesek átszőni. Nemcsak a gyökerek, de a mikorrhiza gombák sem találnak megfelelő életkörülményeket. A gyenge gyökérfejlődés miatt a nyári hónapokban további hiánytünetek jelenhetnek meg. A tömörödött talaj hatása nemcsak a szőlő növekedési erélyében, hanem termésmennyiségében és minőségében is megmutatkozik.

A tömörödöttség megállapítása

A talajlazítás a sorközművelésnek nem rendszeresen elvégzendő művelete, mint ahogyan azt egyes hazai szakkönyvekben olvashatjuk. Valamennyi lazítás olyan talajállapotot hoz létre, mely fokozottan hajlamos újratömörödésre. A mélylazítás ráadásul költséges művelet, szakszerűtlenül végezve nagyobb kárt okozhat, mint hasznot. Indokolatlan lazítás például a talajvizet szennyező nitrát feltáródását okozhatja. Csak akkor célszerű beavatkozni, ha a tömörödés nyilvánvaló jelei (mély keréknyom, növekedésbeli visszaesés, nem vashiányból eredő klorózis stb.) egyértelműen felismerhetők. A tömörödöttség fokával együtt változik a csapadékvíz talajba szivárgásának sebessége is. Fontos, hogy a talaj és a növény kisebb jelzéseit is felismerjük. Iparkodjunk pontosan felmérni a talajállapotot és a lazítás szükségességét. A tömörödött réteg elhelyezkedését legpontosabban penetrométerrel vizsgálhatjuk. A sorköz teljes szélességében több helyen, mintegy 80 cm mélységig célszerű megmérni a talajellenállást. Az ellenállás értéke a talajtípustól, -nedvességtől is függ. Általában 3- 3,5 MPa érték felett beszélhetünk károsan tömör, lazításra szoruló talajról. Penetrométer nélkül, egyszerű ásópróbával is következtethetünk a felső réteg tömörödésére. Két ásó segítségével mintegy 30-40 cm mélységig hatolva tégla alakú mintát emeljünk ki. Tanulmányozzuk a talajélet jeleit, a gyökeresedés mértékét, a gyökérfejlődést, ennek irányát, továbbá a vízállapotot. Érdemes meggyőződni arról, van-e a talajnak rendellenes szaga. Morzsás talajszerkezet esetén a gyökerek jól átszövik a talajt, s kisebb talajlakó állatok, illetve járataik is fellelhetők. A lazításra szoruló talaj tömör, lemezes szerkezetű, talajéletre utaló jelek (például földigiliszta járatok) pedig nem láthatók. A tömörödés fokozódásával csökken a lefelé hatoló gyökerek száma; a gyökérképződés zömében vízszintes irányú. Káros tömörödöttség esetén a gyökerek már egyáltalán nem képesek behálózni a talajt.

A tömör talajok lazítása

A lazítás a tömörítéssel ellentétes tevékenység, mellyel csökkenthető a talaj térfogattömege, növelhető a hézagtere, javítható vízbefogadó és -tároló képessége, továbbá fokozható biológiai aktivitása. A talajlazítás végezhető ültetvénylétesítés előtt, a traktorok nyomvonalának lazítása céljából, valamint a művelőtalp-tömörödés megszüntetése érdekében.

A lazítás nyugalmi időben történjen. Vegetációs időszakban azért nem végezhetünk talajlazítást, mert ezzel az aktív gyökérzetet károsítanánk. Talajlazításra alkalmas lehet a szüret utáni időszak. Törekedjünk arra, hogy a munkavégzés idejében a talajállapot is alkalmas legyen. A művelet talajlazító, repesztő hatása nyirkos talajon nem érvényesül. Fontos, hogy semmiképp se akkorra ütemezzük a lazítást, amikor éppen idő van rá.

A gyep lazítását érdemes ősszel elvégezni, mert így a gyeptakaró talaja tavaszra kellőképpen leülepedhet. Csak minden második sorköz lazítása ajánlható. A munka különböző típusú mélyjáratú kultivátorokkal végezhető. A lazítást követően a gyepet ajánlatos hengerrel (pl. Cambridge henger) tömöríteni. A hengerezés és a természetes tömörödést követően a gyep nyírása gond nélkül végezhető.

Érdemes hangsúlyozni, hogy a lazítás mélységét a tömörödött réteg elhelyezkedésétől függően célszerű megválasztani. Sekély, lazítást végzünk például zöldtrágya növények magágyának előkészítésekor. Középmély lazítás során a - tömörödött réteghez igazodva - általában 45 cm mélységig hatolunk le a művelő eszközökkel. A tömörödés gyakran a 20 - 50 cm-es zónában jelentkezik, de gyakran akár 60 cm-ig is érdemes lazítani a talajt. A lazítás során gyökereket is átvágunk. A gyökérmetszés hatására általában újabb gyökerek képződése indul meg. Számolni kell azzal is, hogy a gyökérmetszés esetleg hátrányosan hat a növekedésre. Ezért biztonságosabb megoldás, ha csak minden második sorközt lazítjuk.

A munka kivitelezése a talaj állapotától és az erőgép teljesítményétől is függ. A mélyműveléshez akár 100 kW-ot is meghaladó erőgép szükséges. A feladat végrehajtását a rendelkezésre álló lazító elemek száma is befolyásolja. A lazítótestek egymástól való távolságának a beállítását úgy végezzük, hogy a művelet repesztő hatása a kések közötti szakaszon is jól érvényesüljön. A merev szerkezetű lazítók (pl. késes vagy szárnyas mélylazítók) általában nagy vonóerőt igényelnek. Hátrányuk, hogy nedves talajon a lazítás vonala alatt további tömörödést idézhetnek elő. Talajlazításra felhasználhatunk mozgó rendszerű, például vibrációs mozgást végző munkaeszközöket is.

A lazítást többnyire a talaj keverése, forgatása nélkül végezzük. A tömörödés megszüntetésére azonban olyan eszközök is választhatók, melyek a lazítás mellett forgatják is talajt. Ilyenek például az ásógépek. Többnyire 4-6, különböző távolságban rögzíthető ásó elemmel rendelkeznek; a felső 25 - 35 cm megmunkálására alkalmasak. Az ásógép nemcsak lazítja, hanem keveri is a talajt. Használatuk előnye, hogy szerves- és műtrágya bedolgozására is alkalmasak. A művelőtalp feltörését is szolgálhatják. Kedvező tulajdonságuk, hogy viszonylag nedves talajon is alkalmazhatók. Rendszeres használatuk azonban nem javasolható, mert károsíthatják a szőlő gyökérzetét, s jelentős nitrát-feltáródást idézhetnek elő.

A lazított talajt meg kell védeni a visszatömörödéstől. Ennek legalkalmasabb módja: zöldtrágya növények vetése. A vetett növények nemcsak a talajszerkezet stabilitását, hanem a humuszanyagok képzését is szolgálják. Olyan növényeket érdemes választani, melyek dús gyökérzetűek, s a lazított réteg alá is képes lehatolni. Vetésük minden második sorba javasolható. Így a növényvédelmi munkák - a szőlő hajtásnövekedésétől függően - június elejéig a szomszédos, kezeletlen sorokból elvégezhetők.

A tömörödés megelőzésének lehetőségei

A tömörödés elleni védekezés nem korlátozódik a lazítás folyamatára. Törekedni kell a káros tömörödés megelőzésére, vagy legalábbis a tömörödési károk mérséklésére. Ez többféle megoldás együttes alkalmazásával érhető el.

Mélyforgatás. Amennyiben mód van rá, ne közvetlen a telepítés előtt, hanem évekkel korábban végezzük el a mélyforgatást. A forgatás után a nem kellőképpen tömörödött talajra ne hajtsunk rá.

Nedves talajállapot. Felázott talajon általában nem javasolható munkavégzés jóllehet a növényvédelmi, szüreti munkák kényszerítő hatása igen erős. (Érdemes számításba venni a légi növényvédelem lehetőségét.) Az időhöz nem kötött munkákat, például a venyigezúzást, anyagszállítást, műtrágyaszórást fagyott, avagy száraz talajon célszerű végezni.

Kapcsolt műveletek. A bejárások számának növekedésével a mélyebb rétegekben is nő a tömörödöttség. Sokakban nem is tudatosul igazán, évente hány alkalommal járják be a sorokat. Amennyiben mód van rá, érdemes a különböző műveleteket egy menetben végezni. (pl. fűkaszás + csonkázás). Ennek nemcsak talajvédelmi, de gazdasági jelentősége is van.

Azokat a műveleteket érdemes egyszerre végezni, amelyek azonos haladási sebességet igényelnek. Hozzá kell tenni, hogy a műveletek kapcsolásával a munkavégzés jóval nagyobb odafigyelést igényel!

Széles gumiabroncs. A gépek által kifejtett nyomás a növekvő felülettel párhuzamosan csökken. Előnyt jelent a nagy felfekvő felülettel rendelkező, széles gumiabroncsok választása.

Abroncsnyomás. A talaj terhelése az abroncs belső nyomásától is függ. "Optimalizált abroncsnyomással" mérsékelhető a talaj tömörítése, mert a gép tömege nagyobb felületen oszlik el. A közútról letérve célszerű csökkenteni az abroncsnyomást. Nem szerencsés "köztes" nyomásérték alkalmazása, mely a közúton éppúgy nem megfelelő, mint az ültetvényben. A nyomás 1 bar alá, 0,6 - 0,3 bar nyomásig történő csökkentése a kívánatos.

Gyepesítés, talajtakarás. A vetett, vagy a természetes flóra alkalmazása, növeli a talaj levegőzöttségét, stabilizálja szerkezetét, segíti a földigiliszták megtelepedését. Enyhe terhelés mellett akár önmagában is képes megakadályozni a tömörödést. Növekvő teher esetén a talajtakaró növényzet a felső 5 - 20 cm-es réteg tömörödése ellen bizonyos mértékig véd ugyan, de a felső 5 centiméter szerkezetkárosodását nem képes meggátolni. A gépek nyomvonalában minden további nélkül kialakulhat talajtömörödés. A gyephez hasonlóan a nád-, vagy szalmatakarás is kedvező hatású.

Szüretelőgép károkozásának mérséklése. Nyirkos talajon lehetőleg ne használjuk a szüretelő gépeket. A szüretelés módjának megválasztása során érdemes mérlegelni a kézimunka, illetve az alkalmatlan talajállapotban végzett gépi munka és az ennek következtében szükségessé váló mélylazítás költségeit. Fontos továbbá, hogy a tartályokat rendszeresen ürítsük, minél kevesebbet mozogjon a szüretelőgép teli tartályokkal. Mechanikai művelésű sorközökben célszerű július végétől abbahagyni a talajművelést. A talaj így kellőképpen leülepedik és a kialakuló gyomflóra révén jobb teherbírású lesz.

magyar