Szőlő termesztéstechnológia, termőhely és a minőség kölcsönhatásainak vizsgálata

Az utóbbi időben, a szőlészeti ágazatban bekövetkezett szemléletváltásból adódóan a szakma jelentős hányada a mennyiségi szemléletet félretéve a minőségi termékek előállítását célozta vagy célozza meg.

Újra kezdik felismerni e termelők, hogy nagyminőségű terméket csak kifogástalan, a technológiai célnak megfelelő érettségi fokú szőlőből lehet készíteni. Utóbb említett kritériumok eléréséhez ismernünk kell a borminőségét meghatározó tényezőket, jelentőségüket és fel kell tárnunk a köztük lévő viszonyok sajátosságait.

Az adott ültetvény területének ökológiai adottságai és annak minden eleme közvetve vagy közvettet módon, eltérő aránnyal jut kifejezésre a bor minőségében. Az uralkodó makroklimatikus viszonyok, például közvetlen hatnak az ültetvény fitoklímájára s így közvetlen bor minőségére.

A globálsugárzás adott terület sugárzási egyenlegének legfontosabb bemenő paramétere melynek nagysága, eloszlása az ültetvény mikroklímájának és a növény energia-háztartásának szempontjából kiemelkedő jelentőségű tényező a növénytermesztés minden területén.

Egységnyi felületre érkező globálsugárzás nagyságának eloszlását egy ültetvényben az ültetvény szerkezet elemei, és a terület domborzati viszonya határozzák meg. Ebből adódóan az ültetvényszerkezet elemei közvetlenül befolyásolják mind a mikroklímát mind a fotoszintetikusan aktív sugárzás hasznosulásának mértékét.

Kulcsfontosságú tehát, feltárni a kapcsolatot az ültetvényszerkezet elemei, ültetvény mikroklímája, megvilágítottság viszonyai és a szőlő élettani folyamatai között. E kapcsolatok feltárásában, elemzésében, megjelenítésében a térinformatikai nagy segítségünkre lehet.

Ezen eredmények majd lehetővé teszik, hogy optimalizálni tudjuk az ültetvények fitotechnikai műveleteinek időpontját, módját, mértékét, és a minőség javulásával párhuzamosan költségeinket esetleg csökkentsük.

Ha a szőlő állományklímája szóba jön, akkor nem kerülhetők meg JUSTYÁK és kollégái által e területen elért kutatási eredmények. JUSTYÁK a kandidátusi értekezésében a művelési mód és a szőlő állományklímájának kapcsolatát vizsgálta Tokaj-hegyalján (1960),továbbá megjelent publikációja 'A szőlőültetvény sugárzási viszonyait módosító eljárásokról' címen (1980). Akadémiai doktori értekezésében összegzi a szőlő állományklímájával kapcsolatos kutatási eredményeit 'A Tokaj-hegyaljai szőlőültetvények mezo- és mikroklimatikus jellemzői' (1989).

Számos külföldi kutató, többek között SMART foglalkozik a bor minőségét meghatározó tényezők közötti kapcsolatok feltárásával, a bor minőségére gyakorolt hatásuk mértékével, mechanizmusával. Általa publikált modellben (1985) minőség kialakulását számos direkt (pl.: csapadék) ill. indirekt (pl.: makroklíma) tényező befolyásolja. Az általa készített modell szerint a terület makroklímája közvetve az állományklímán keresztül fejti ki hatását a termés minőségére. Az a makroklíma adottság az állományklíma fitotechnikai eszközökkel a termesztési célnak megfelelően optimalizálható.

Célkitűzések:

a) A modell tökéletesítése

Az állományklíma és a szőlő élettani folyamatainak szempontjából kulcsfontosságú globálsugárzás nagyságának és eloszlásának meghatározás teljes tenyészidőszakra. Az elkészített, bemutatott számítógépes modell tökéletesítése.

b) A modell bővítése

A modell segítségével elemezni a terület ültetvényszerkezeti elemeinek befolyását a megvilágítottsági viszonyokra.

c) Mezoklíma, mikroklíma-, beltartalmi mérések

Az állományklíma kialakulását közvetlen befolyásoló makro/mezoklimatikus (pl.: hőmérséklet, relatív páratartalom, a területre érkező globálsugárzás nagysága) és fiziografikus tényezők (expozíció) meghatározásával, az ültetvény területén és az állományban végzett mikroklíma-mérések segítségével vizsgálni a kapcsolatot az ültetvényszerkezet elemei (sor irány, művelési mód) és a szőlő beltartalmi mutatói között.

A kísérlet helye a Tokaj-Hegyaljai Borvidék tokaji Nagy-Kopasz hegy déli oldalán található Tokaj Hétszőlő RT. tulajdonát képző 50 ha-os szőlőbirtok.

Módszer az a) cél elérésére:

  • Az adott terület minden egyes pontjába a napvektorral megegyező irányú egyenest állítani, mely az adott terület határain, ill. az adott terület fölé magasodó terepobjektumokon (pl.: magasabb hegyek) túlmutat és megvizsgálni azt, hogy ezen egyenesnek és ezen egyenes felszínen végigfutó vetületének van-e közös eleme egy bizonyos hibahatáron belül. Ha leétezik ilyen elem, akkor nyilvánvalóan az adott pontba nem érkezik direkt csak diffúz sugárzás, ebben az esetben az adott pontba érkező sugárzás nagysága a pont domborzati tulajdonságaitól független s így megegyezik a szórt sugárzást rögzítő műszer által mért értékkel.
  • Domborzati modell felhasználásával mindenegyes pont esetében trigonometriai összefüggések segítségével meghatározható a valódi horizont magasságát. Ha ezt levonjuk az eszményi, szabad horizontból eljuthatunk addig a viszonyszámig mely, lehetőséget biztosít számunkra adott pontban meghatározhatóvá tenni a horizontkorlátozás mértékét.
  • Egy év során rögzített mérési eredmények adatait összevetni a modell által számított értékekkel. A mért és számított értékek közti különbséget egy céfüggvény segítségével minimalizálni, az így kapott javított modell validítását vizsgálni.

Módszer a b) pontban megfogalmazott cél elérésére:

A meglévő digitális domborzatmodellünket kiegészítjük magának az ültetvénynek a felületével. Az így elkészített felszín felhasználásával lefuttatni a szimulációt. A konkrét megvalósítás még kidolgozás alatt van.

Módszer a c) pontban megfogalmazott cél elérésére:

A kísérleti évek folyamán folyamatosan rögzíteni az ültetvény területén kialakuló klimatikus viszonyok változását. Az év folyamán többszöri méréssel nyomon követni az állományban kialakuló mikroklimatikus elemek és a különböző szőlő-beltartalmi mutatók változását, változásának dinamikáját.

A kísérleti parcellák kijelölése során koncepció, hogy eltérő sorirányú, expozíciójú és különböző tengerszint feletti magasságban lévő parcellákat vizsgáljuk. Ezen eltérő tényezők jelentenék a különböző kezeléseket vizsgálataink során. Négy ismétlésben tíz darab tőkét kívánunk megvizsgálni az év meghatározott időpontjaiban.

Nyugalmi időszakban végzett vizsgálatok:

  • ízköz hossz;
  • vesszőtömeg;
  • vessz redukáló cukortartalmának vizsgálata (tanszéken);
  • a vessző fenol tartalmának vizsgálata (tanszéken).

A vegetációs időszak mérései (kötődés-, fürtzáródás-, zsendüléskor):

  • állományklíma mérések (Agromet táska);
  • makro/mezoklíma mérések (Campbell meteorológiai mérőállomás);
  • levélfelület index (AccuPAR, PAR/LAI ceptometer, LP-80);
  • levelek vízpotencálja ( Schollander-féle nyomáskamra);
  • sztóma-konduktivítás (LCi pro műszer segítségével);
  • fotoszintetikus aktivítás (LCi pro műszer segítségével).

Szüreti mérések:

  • érésdinamikai vizsgálatok a vegetációs időszak méréseivel párhuzamosan;
  • szüreti mérések (fürtátlagtömeg, fürtszám, bogyótömeg, bogyótérfogat).

Várható eredmények

A fentebb ismertetett számítógépes modell segítségével, nagy pontossággal meghatározhatóvá válik:

  • Adott szőlőültetvénybe a vegetációs idő során érkező napfény energiájának nagysága annak eloszlása.
  • Egyes állományrészek megvilágítottságának mértéke, időtartama.
  • A modell segítségével elemezni tudjuk a terület ültetvényszerkezeti elemeinek a megvilágítottságon keresztül érvényesülő befolyását a szőlő állományklímájára, minőségi paramétereire.
  • Lehetőség nyílik továbbá egy a sorirány-sortávolság-állománymagasság, annak művelési módtól, fajtától, termőhelytől függő kapcsolatának optimalizálása.
  • Ez a későbbiekben jó segítséget nyújthat: a jövőbeni kutatásainkhoz melyek a szőlő energia-háztartását, a felhalmozódó energiák, asszimiláták transzlokációját és a fitotechnikai beavatkozások kapcsolatát igyekeznek tisztázni (hiszen az energia-háztartásban kulcs szerepet játszó globálsugárzás nagysága egzakt módon meghatározhatóvá válik).
  • A mikroklíma termesztés szempontjából speciális adottságú foltjainak (pl.: fagyzugok, hosszabb ideig a hajnali páralecsapódás következtében nedvesen maradó ültetvényrészek, stb.).
  • Fitotechnika beavatkozások mértékének, időpontjának meghatározásánál; ˘ Termőhelyi egységek pontos elválasztásánál, próbaszüretekhez kijelölt parcellák meghatározásánál.
magyar