Fehér- és vörösborszőlő fajták termés minőségének javítási lehetőségei

A minőségi termék előállítás (termelés) változó fontossággal ugyan, de mindig az érdeklődés előterében állt. A szebbet, jobbat, finomabbat -és az utóbbi időben egyre hangsúlyosabban az egészségesebbet- célkitűzések az emberiség vágyai között szerepelnek. Nincs ez másként a szőlő-bor ágazatban sem. A korábbi kutatások (pl. Csepregi Pál, Bereznai László, Csizmazia József, stb. kutatásai) és azok eredményei azt bizonyítják, hogy ami adott időben minőségnek számít, az a divat és ízlés változásával, egy idő után átértékelődik. Nincsenek, vagy nagyon ritka azon minőséget meghatározó tényezők száma, amelyek örök érvényűek.

Az Európai Unióba való belépés a szőlő-bor ágazatot is próbára teszi. A sokféle elvárásból kiragadva a borok minőségét, arra a következtetésre juthatunk, hogy az új piaci viszonyok között a hazai ellátás színvonalának emelése csak a minőség javítása mellett valósítható meg, különösen igaz ez a külföldi piacok tekintetében.

A fentiekből következően a hazai szőlő-bortermelés egyik meghatározó kitörési iránya a minőség mai igényekhez igazított elérése lehet. Minthogy a minőségi szint emelésének többféle tényezője vehető számításba (pl. fürtterhelés, szálvessző-levágás), ezért azok tudományos alapú, és együttes vizsgálata elengedhetetlen a cél elérése szempontjából. Meg kell vizsgálnunk tehát, hogy melyek azok a tényezők, amivel döntően befolyásolhatjuk a Kunsági borvidéken termesztett szőlőfajtákból készített borok minőségét.

Módszerek

A vizsgálat végrehejtásának ütemezése a következők szerint zajlik:

1. év: Az ültetvény szemrevételezése, az induló állapot rögzítése, tőkefelvételezés

  • a rügyterhelés felmérése;
  • a hajtásterhelés mértékének meghatározása;
  • a fürtterhelés rögzítése;
  • az ültetvény kondíciójának körülhatárolása (levélanalízis).

Néhány minőséget befolyásoló tényező alkalmazása és hatásának mérése:

  • a fürttépés hatása;
  • a lelevelezés hatása;
  • a szálvessző-levágás (DMR-módszer) hatása.

2. év: Különböző terhelések (kis, közepes, nagy) hatásának vizsgálata. Különböző kezelések (hajtásválogatás, fürtritkítás, lelevelezés, szálvessző-levágás) hatásának vizsgálata. A termés mennyiségének és minőségének kölcsönhatás-vizsgálata.

3. év: Évjárathatás miatt az összes kezelés megismétlése, illetve annak elhagyása, amelyik nem mutatott szignifikáns különbséget.

Az eredmények értékelése

Ahhoz, hogy a kezeléseket megfelelően értékelni tudjuk, ismernünk kell az ültetvény kiinduló állapotát, ezt tőkefelvételezéssel illetve levélanalízissel vizsgáljuk.

A kezelések hatását pontos mérésekkel (objektív módon -a mustfok, a pH, a savtartalom, a cukormentes extrakttartalom, az összfenol-tartalom, stb. tekintetében) vizsgáljuk. Ugyanakkor a különböző kezelésekből származó mintákból készített borokat érzékszervi bírálatnak is alávetjük, hiszen a minőséget ma nem csak a számadatok határozzák meg, hanem a fogyasztói megítélés is befolyásolja (szubjektív módon). Az eredményeket különböző statisztikai módszerekkel (pl. variancia-analízis, regresszióanalízis) illetve az érzékszervi bírálatot profilanalízissel értékeljük.

Mindemellett természetesen nem elhanyagolható az évjárat szerepe sem, ezért az egyes évek időjárási viszonyait (csapadék, hőösszeg, szélsőséges események-pl. jégkár) is rögzítjük, majd kiértékeljük.

Várható eredmények

A vizsgálatok a népszerű fajták termésminőség javításának szőlészeti lehetőségeit tárhatják fel.

Megbízható választ kaphatunk arra, hogy:

  • melyik fajta, milyen módon reagál az alkalmazott minőségfokozást célzó beavatkozásokra;
  • mely, vagy melyek a leghatékonyabb eljárások;
  • a különböző évjáratok mennyiben befolyásolják az egyes módszerek eredményességét;
  • a borvidék e körzetében milyen távlatai nyílnak a minőségi termelésnek?
magyar